udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
124
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-124
Névmutató:
Isán István Csongor
2005. október 13.
„Nem mond le Kötő József oktatásügyi államtitkár” – nyilatkozta Markó Béla RMDSZ elnök. Parlamenti források szerint Mircea Miclea oktatási miniszter is meggondolhatja magát a lemondását illetően. Október 12-én országszerte tüntettek a tanárok, követelve, hogy növeljék a költségvetésre szánt pénzeket. A válságba Traian Basescu elnök is beleszólt. Szerinte elfogadhatatlan egy olyan költségvetés, amely nem tartja be a választási ígéreteket. Kijelentette, nem fog aláírni olyan költségvetést, amely a tanügyet nem kezeli kiemelt célként. A miniszterelnök ezzel szemben arról beszélt, hogy a költségvetésbeli részesedéseket csak újabb adók kivetésével lehet kompenzálni. /Isán István Csongor: Visszavonhatja lemondását Miclea. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ „A nemzeti össztermék hat százalékát fordítsák a tanügyre” – ezt követelték többek között az oktatásban dolgozók október 12-én Kolozsváron, a prefektúra épülete előtt tartott tüntetésükön. Kifejezték Mircea Miclea oktatásügyi miniszterrel szembeni szolidaritásukat, akit visszavárnak a szaktárca élére. A tanügy decentralizációját, valamint olyan fizetési törvény kidolgozását kérik, amely lehetővé tenné, hogy 2006-ban a fizetések száz százalékosan növekedjenek. Emellett követelik, hogy ismét részesülhessenek a negyedévenkénti két százalékos prémiumban, amelyet a júliusban kibocsátott kormányrendelet szüntetett meg. A pedagógusok ebédjegyet, könyvvásárlási pótlékot, valamint a végleges kinevezéses tanári állások megtartását is kérték. /Nagy-Hintós Diana: Fegyelmezetten tüntettek a tanárok. Visszavárják Mircea Miclea oktatásügyi minisztert. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./2005. október 26.
A négy párt vezetői október 25-én találkoztak, egyezség született – tovább él a koalíció. „A kormánykoalíciós partnerek meg kell feleljenek egy bizonyos viselkedési formának, ellenkező esetben nem megy az együttműködés” – nyilatkozta Márton Árpád az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Az RMDSZ-es honatya szerint ez az október 25-én este megkötött koalíciós egyezmény alapja, és ezt a konzervatívok is be kell tartaniuk. Ezzel szemben a Konzervatív Párt képviselője elmondta: „nem a konzervatívok, hanem az RMDSZ veszélyeztette a koalíciót, a Konzervatív Párt mindent teljesített, amit vállalt, mindezek által a koalíciós megbeszélések civilizált formában zajlottak.” A négy párt megállapodott: a Konzervatív Párt akkor támogatja a kisebbségi törvény képviselőházi elfogadását, ha módosítják a helyhatósági választási törvényt. A módosításról Márton Árpád kifejtette: A helyhatósági törvény jelenlegi formája szerint minden kisebbség, kivéve a magyart, abban az esetben, ha nem éri el a helyi tanácsokba való bejutást, akkor alanyi jogon kap egy mandátumot. Ezt a módosítás értelmében kiterjesztenék a románokra és magyarokra is. Ez a rendelkezés a magyarokra is előnyös. Az egyezség részleteiről még további tárgyalásokat folytatnak, addig is a koalíció támogatja a kisebbségi törvényt a kormány által beterjesztett formában való elfogadását. /Isán István Csongor: A kormánypártok támogatják a kisebbségi törvénytervezetet. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./2005. november 30.
„Nem róható fel Romániának a legutóbbi ciánbaleset, a szennyezés mértéke pedig elenyésző” – nyilatkozta Niculescu Tóni RMDSZ-es külügyi államtitkár, reagálva Sólyom László magyar köztársasági elnök kijelentéseire. A barcelonai euromediterrán csúcstalálkozón résztvevő elnök kijelentette: „Nem lehet megengedni, hogy a ciánszennyezés állandóan fenyegesse Magyarországot, fel kell lépni ellene. Nagy szerencse, hogy nem történt nagyobb baj, de ez nem döntő szempont. Tűrhetetlen, hogy a szennyezés veszélye állandóan fennáll. Meg kell nézni, milyen lehetőségek vannak a fellépésre, beleértve az egyeztetést és a nemzetközi egyezményeket.” Az elnök nyilatkozataival egybevágóan vélekedtek a környezetvédők is. Az Élőlánc Magyarországért szervezet szerint egyértelmű, hogy Magyarország védtelen a határon túlról érkező vízszennyezésekkel szemben: „A Tisza vízgyűjtő területén működő, súlyosan környezetszennyező bányák, vegyi és nehézipari üzemek időzített bombákként veszélyeztetik folyóinkat.” A szervezet határozott fellépést követel az „ökológiai agresszió” ellen. A román külügyi államtitkár közölte, a külügyminisztérium nem kapott semmilyen megkeresést ez ügyben, és megértik a magyarországi aggodalmakat. Niculescu Tóni azt is elmondta, hogy a két ország között jók a kapcsolatok, ami a környezetvédelem problémáját illeti. A magyar fél ebben az ügyben hivatalosan megkereste Romániát, de nem tiltakozás, hanem tájékozódás céljával. A román hatóságok elküldték a tájékoztatást, de a magyar fél további információkat is kért. /Isán István Csongor: Hivatalosan nem tiltakozott a magyar fél a ciánszennyezés ügyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./ 2005. december 5.
„Traian Basescu államelnök nem egyforma mércével mér, be kellene látnia, hogy az autonómia esetében európai elvekről van szó, amelyek minden európai államban érvényesek kell legyenek” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak Csapó József Basescu elnök székelyföldi autonómiát illető kijelentéseire reagálva. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke arra kérte Traian Basescut, rendezzenek nemzetközi részvétellel megbeszélést az eurorégiónak tekinthető Székelyföld területi autonómiájának törvény általi újraalakításáról. Basescu államfő ezt elutasította, arra hivatkozva, hogy Románia alkotmánya nem engedi meg az ilyen megoldásokat. Az SZNT elnök azt is elmondta, Romániától csupán vállalt nemzetközi kötelezettségeinek betartását kérik. Csapó illetékes nemzetközi fórumként az Európa Tanácsot, az Európai Parlamentet és az ENSZ Biztonsági Tanácsát jelölte meg. Akárcsak Romániában, Szerbiában sem tartják az autonómiát elfogadható megoldásnak, amikor a magyarokról van szó. /Isán István Csongor: Csapó: Basescu nem egyforma mércével mér. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./2005. december 16.
Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, szerinte a jelentés elfogadása és az, hogy abba belefoglalták a kulturális autonómia fogalmát, nemcsak a szövetségnek jelent segítséget, hanem a román kormánynak is. A magyarországi EP-képviselők eltérően szavaztak a módosító javaslatok kapcsán, abban viszont a többség egyetértett, hogy a kulturális autonómia fogalmának bevitele a jelentése előrelépést jelenthet a kisebbségi törvény elfogadásában. Dobolyi Alexandra /MSZP/ képviselő rámutatott: a magyar képviselők által a kisebbségek helyzetének javítására tett ajánlásoknak nincs kimondottan kényszerítő erejük. Szentiványi István /SZDSZ/ képviselő is jónak találja a jelentést. /Gujdár Gabriella, Isán István Csongor: Európa a kulturális autonómia mellett tette le a garast. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./2006. január 5.
Módosítanák a Ticu-törvényt a liberálisok, ennek érdekében előterjesztettek egy törvénytervezetet a szenátusban. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működését szabályozó törvényt módosítani kívánók között szerepel Radu Stroe, Norica Nicolai, Bogdan Olteanu, George Scutaru is. A törvénytervezet szerint a közéleti szerepre törekvőket, főleg a választásokban résztvevőket csak a választások után kellene átvilágítani. A jelenlegi törvénynek megfelelően ezt a választások előtt kellett elvégezni. Ez szinte teljesíthetetlen feladat elé állította a kollégiumot, mivel a körülményes munkára csak igen kevés időt kaptak. A törvénytervezet kiterjeszti az átvilágítandók kategóriáját, eddig csak a központi politikában részt vevőket kellett átvilágítani, ezután viszont a módosítók szándéka szerint a helyi politikában szereplőkre is kiterjesztik a vizsgálatot. Csendes László kollégiumi titkár nagy vonalakban helyesli a tervezet által ajánlott módosításokat, a CNSAS tagjai közül néhányan, többek között ő is a kollégium létrehozása óta többször is megfogalmaztak hasonló kérelmeket. Kifejtette, hogy a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ legalább megkapták a levéltár egy részét, a katonai és a külföldi hírszerzéstől eddig azonban még egyetlen dossziét sem kaptak. A liberálisok javaslata szerint ezentúl a kollégium tagjai lehetnek a politikai pártok tagjai is. Csendes szerint ez gyanús, mert a kollégium tagjainak cseréjére a közeljövőben, márciusban kerülne sor. /Isán István Csongor: Csendes László gyanúsnak talál néhány változtatást. Liberális módosító javaslatok a Ticu-törvényhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./2006. január 24.
Méltánytalannak tartja a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) háttérintézményeit tömörítő Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) vezetősége a Szülőföld Alap Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégiumának decemberi döntését. Ennek értelmében a felsőoktatásra szánt pénzalap mindössze 12 százalékát fordították a legtöbb magyar diákot befogadó kolozsvári állami egyetemen zajló oktatás támogatására. Kelemen Hunor, a Szülőföld Alap Tanácsának alelnöke kifejtette: kénytelenek voltak kiegészíteni a magyarországi költségvetési szigorítások miatt a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) 2005-ös költségvetésétől megvont 100 millió forintot. A magyar nemzetiségű egyetemi hallgatók 81,5 százaléka állami egyetemeken folytatta tanulmányait. Legtöbben a kolozsvári BBTE-n, kisebb számban pedig a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, valamint az ugyanott működő Színművészeti Egyetemen. Tavaly közel 12 ezer magyar hallgató tanult a kolozsvári BBTE-n. A romániai költségvetésben nincs olyan nagyságrendű felsőoktatási alap elkülönítése, amely megoldhatná az egyetemeken folyó magyar tannyelvű oktatás tudományos, infrastrukturális, oktatásszervezési és szociális gondjait. Kelemen Hunor elismerte, hogy az EMTE nagyobb összeget kapott. Emlékeztetett, hogy a magánegyetemnek a tavalyi magyarországi költségvetési összegből 100 millió forintot zároltak különböző anyaországi megtakarítási programokban. Ezért ki kellett egészíteni az EMTE költségvetését, hogy a terveknek megfelelően működhessen az egyetem. /Borbély Tamás: Méltánytalan támogatásra panaszkodik a KMEI. Az EMTE költségvetését pótolták a Szülőföld Alapból. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./ „Lobbicsoportok szerzik meg a Szülőföld Alap Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégiumának pályázatra kiírt pénzeit” – állapította meg Veres Valér, a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának háttérintézményeként megalakult Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) vezetője. Arra a kérdésre, hogy kik képviselik a pénzeket eltérítő lobbicsoportokat, Veres Valér nem volt hajlandó válaszolni. /Isán István Csongor: Lobbicsoportok a Szülőföld Alap körül? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./2006. február 2.
Február 1-jén a titkosszolgálatok tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság meghallgatta a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetőjét, Radu Timoftét, mert Dinu Patriciu üzletember feljelentést tett a parlamenti bizottságnál, hogy lehallgatták telefonbeszélgetéseit, még mielőtt elrendelték az ellene való vizsgálatot. Verestóy Attila szenátor, a bizottság alelnöke elmondta: „Az én véleményem az, hogy ebben az ügyben, de lehet más ügyben is, sérelmezhető az, hogy több olyan kihallgatást engedélyező döntést hajtott végre a szolgálat, amelyet nem bírósági, hanem ügyészi utasításra tett.” „Kapitalista vagyok, nem terrorista” – nyilatkozta Patriciu. /Isán István Csongor: Patriciu „kapitalista, de nem terrorista”. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./2006. február 3.
Tíz román állampolgárból egy nem ismer egyetlen hazai írót sem, ugyanennyinek a házában pedig egyetlenegy könyv sincs. A romániai lakosság háromnegyede soha nem megy színházba, de moziba sem, derült ki közvélemény-kutatásból. Romániában Erdély és Bukarest állnak a legjobban a kulturális infrastruktúrát illetően. A lakosság 88 százaléka soha nem járt operában. A maradék 12 százalék jórészt Bukarestből és Erdélyből kerül ki. A válaszadók negyven százalék heti rendszerességgel eljár templomba. A csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának kutatói a székelyföldi kulturális intézményeknek a régió várható fejlesztésében betöltött szerepéről készítettek friss felmérést. „Meglepő eredménynek számít, hogy közel ezer ilyen intézmény működik a régióban” – mutatott rá Biró A. Zoltán intézményvezető. /(G. E.): Isán István Csongor: Nem imponál a kultúrbarométer. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./2006. február 6.
Frunda György elmondta, hogyan készítette el a nemzet fogalmával kapcsolatos ET jelentését. A tervezetben felvezette, hogy kialakult két nemzetfelfogás, az egyik a francia típusú egy nemzet egy ország koncepció, a másik a német, mely szerint a nemzet részei átterjedhetnek országhatárokon túl is. Ő a modernebb felfogást javasolta, amely arról szól, hogy állam és állampolgár közt szerződés van, mindkettőnek van joga és kötelessége, de ez a szerződés nem zárhatja ki a multietnicitást. A négy ország, amely még nem írta alá a kisebbségi keretegyezményt – Franciaország, Törökország, Monaco és Belgium – nem örvendett Frunda jelentésének. Frunda kiemelte, hogy nemcsak a magyar kisebbség használhatja fel az áltaka készített ajánlás előírásait, hanem bármelyik kisebbség. A jelentés sürgeti a tagországokat, írják alá a négy legfontosabb nemzetközi egyezményt, amely kisebbségi jogokat orvosol. Ez a keretegyezmény, a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája, az önkormányzati európai charta és a 1998/43-as ajánlás a területi autonómiáról és a helyi különleges státusról. Az ajánlásban Frunda felkérte a tagországokat: ha szükséges, módosítsák az alkotmányt, ne nevezzék országukat nemzetállamnak, biztosítsák a nemzeti közösségeknek a kulturális jogokat, beleértve a kulturális autonómiát is. Frunda hangsúlyozta, kellenek olyan minimumstandardok, amelyek alapján megállapítható, milyen jogai kell legyenek a nemzeti közösségeknek. Azonban Európa még nem elég toleráns ennek elfogadásához. /Isán István Csongor: Frunda György: Európa még nem eléggé toleráns. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./2006. február 8.
Február 7-én bemutatták az Európai Parlamentben a Made in Romania című, csángó gyermeksorsról szóló filmet. Közben a hét végén a Gajdár nevű csángó településen a helyi pap megfélemlítéssel próbálta megakadályozni, hogy a falubeliek magyar oktatásban részesítsék gyerekeiket, tájékoztatott Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége oktatási programjának vezetője. A falu papja összehívta mise után az embereket, majd beszédet tartott arról, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége illegális szervezet, illegális tevékenységet folytat, ezért aki gyerekét beíratja az általuk szervezett magyar órákra, törvénybe ütköző cselekedetet követ el. “A megfélemlítő beszéd után felszólította azokat, akik ezek után is be akarják íratni gyerekeiket a magyar órákra, álljanak elő – nyilván ilyen előzmények után ezt nem vállalta senki” – mondta Hegyeli. A Vitézy Zsófia által rendezett film EP előtti bemutatása politikai hullámokat keltett, a román megfigyelők liberális csoportja tiltakozott a film levetítése ellen. A filmet a néppárti Schöpflin György európarlamenti képviselő kezdeményezésére mutatják be. A román tiltakozásáról Schöpflin György elmondta, hogy “nem liberális gesztus, inkább fasiszta cselekedet tiltakozni egy olyan film ellen, amelyet még nem is láttak”. /Domokos Péter, Isán István Csongor: Brüsszeli vihar, Made in Romania. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./2006. február 13.
Gyűrűzik a Rompetrol-botrány, kiderült, hogy rengeteg telefont lehallgattak. A szolgálatok, a felelős hatóságok arra hivatkoznak, hogy a nemzetbiztonság nevében cselekedtek. Romániában nem működik a jogállam. A fülelő szolgálatok csupán egyet nem hallanak: a törvény hangját. /Isán István Csongor: Nagyot halló szolgálatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./2006. február 28.
Nem kívánta kommentálni a The Times ügyeletes szerkesztője azokat a vádakat, miszerint a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) levelének közzétételével a brit napilap hozzájárult volna a nemzetközi közvélemény félretájékoztatásához. “Ha valaki válaszolni akar erre a levélre, írjon nyugodtan a The Timesnak. Itt minden levél egyenlő elbírálás alá esik, ha megfelelő színvonalú, akkor közöljük” – szögezte le. A viszály tárgya a BKB azon levele, amely kéri a magyar egyetem létrehozását a Bolyai egyetem visszaállításával. A petíció-levelet 60 tudós, irodalmár, köztük Nobel-díjasok is aláírták. A teljes levél csak a The Timesban, rövid változata azonban több német lapban is megjelent. A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetése szerint a levél félretájékoztatja a nemzetközi közvéleményt. A kezdeményező bizottság tagjai szerint a BBTE is félretájékoztat, mert Brüsszelben terjesztett kiadványaiban az áll, hogy az egyetemen kétnyelvű feliratok vannak, holott ez nem igaz. Nicolae Bocsan, a BBTE rektora leszögezte: megmarad a Babes-Bolyai multikulturális jellege, nem engedélyezik az egyetem nemzetiségi és nyelvi alapon történő szétválasztását. Nicolae Bocsan rektor heves kifakadással zárta nyilatkozatát: “Ez a köszönet azért, hogy mi tettük a legtöbbet a magyar nyelvű felsőoktatásért ebben az országban. Egyetlen romániai egyetem se támogatta a kisebbségek nyelvén történő oktatást olyan módon, ahogyan a Babes-Bolyai tette.” /Debreczeni Hajnal, Isán István Csongor: The Times: írjanak ők is levelet! = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./2006. március 7.
A Székelyudvarhelyre készülő Corneliu Vadim Tudor szenátor az Új Magyar Szónak úgy fogalmazott: „aki autonómiát akar, menjen Magyarországra”. Az udvarhelyi polgármesteri hivataltól a Nagy-Románia Párt nem kért engedélyt március tizenötödikei rendezvény szervezésére, tájékoztatott Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester. A polgármester arra reagált, hogy Corneliu Vadim Tudor szenátor felhívta a „hazafiakat”, vegyenek részt a március tizenötödikei székely nagygyűlés ellenrendezvényén, és „akadályozzák meg a magyar soviniszta erőket a Székelyföld területi autonómiájának kikiáltásában”, valamint az „ország feldarabolását.” A Corneliu Vadim Tudor által meghirdetett „román hazafias” tüntetéssel kapcsolatban Szász Jenő elmondta, hogy van egy jó oldala is, megmutatja Európának és a román közvéleménynek is, hogy mért van szükség autonómiára a Székelyföldön. Az ellen-tüntetésre a Nagy-Románia Párt százezer résztvevőt vár. A pártelnök az ÚMSZ-nek elmondta, „békés, de határozott” megnyilvánulást akarnak. Kifejtette: a határozott kifejezésen azt érti, hogy „egyszer és mindenkorra határozottan meg akarják értetni azokkal, akik Romániában területi autonómiát akarnak, hogy ez lehetetlen.” „Semmi bajom a magyarokkal. Romániában alig 299 székely él. Nem 299 ezer. Ez mind csalás, és a csalás mögött az RMDSZ áll. A magyarok, azaz a székelyek területi autonómiát akarnak. Azok, akik ezt akarják, menjenek Magyarországra”. Arra a kérdésre, hogy lehet-e számítani március 15-én összecsapásokra, Vadim elmondta, hogy nem szeretné, ha a tüntetés idáig fajulna és Romániában a koszovóihoz hasonló helyzet alakulna ki. Az államfő is megszólalt az ügyben, és arra figyelmeztette a „székelyek vezéreit”, hogy hiba elfogadni egy alkotmányellenes dokumentumot. „Elemezni fogjuk a helyzetet és mindenkit biztosíthatok arról, hogy a román állam meg tudja védeni az ország területi egységét, a rendelkezésre álló alkotmányos és törvényes eszközökkel.” Markó Béla RMDSZ-elnök szerint március 15-e megünneplése a romániai magyarok elnyert joga, ám, mint mondta, ezt a napot nem szabad politikai célokra használni. /Gujdár Gabriella, Isán István Csongor: Vadim: kisasszony, maga magyar? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./2006. március 28.
Gyengén szerepeltek a magyar politikai erők az ukrajnai választásokon. A kárpátaljai magyarok két magyar szervezetre adhatták le voksaikat, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségre és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségre. Az UMDSZ vezetője, Gajdos István szerint annak köszönhetően, hogy a két párt között nem jött létre egység, a magyar szavazók körülbelül ötven százaléka ukrán pártokra adta voksát. Kovács Miklós, a KMKSZ vezetője az ÚMSZ-nek elmondta: szerinte a rossz eredmény annak is tulajdonítható, hogy nincsenek magyar nyelvű szavazólapok. A két magyar szervezet az előzetes eredmények szerint nagyjából egyforma szavazatszámot szerzett a március 27-i választásokon. A két párt külön listán való választási részvétele nem járult hozzá a rossz eredményhez, véli a KMKSZ vezetője. Mindkét szervezet töredékét kapta annak a szavazataránynak, amit a 2002-es választásokon szerzett. Több ukrán párt befutó helyre magyar jelöltet állított, a stratégia eredményes volt. /Isán István Csongor: Nem támogatták pártjaikat a magyarok. A kárpátaljai magyar választók fele ukrán pártra adta le a voksát. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./2006. március 29.
Az egyetem fontossága kétségtelen egy nemzeti közösség számára – nyilatkozta Noam Chomsky amerikai professzor az ÚMSZ-nek azzal kapcsolatban, hogy ő is aláírta a Bolyai Kezdeményező Bizottság petícióját az önálló Bolyai Egyetemért. A világhírű filozófiaprofesszor elmondta, hogy magyar barátai felvilágosították a romániai magyarság helyzetéről is, ezek után döntött úgy, hogy aláírja a nyílt levelet. /Isán István Csongor: Chomsky: az egyetem fontossága kétségtelen egy kisebbség számára. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./2006. április 5.
Olli Rehn bővítési biztos kritikusabban értékelte Bulgária EU-csatlakozási felkészülését mint Romániáét, az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt mondott beszédében. Rehn ugyanakkor az etnikai kisebbségek integrálásának fontosságát hangsúlyozta. Pierre Moscovici, Románia jelentéstevője e témával kapcsolatban megjegyezte: ha minden országot olyan kritériumok szerint kellene megítélni, mint amilyeneket a romániai kisebbségekért lobbizó magyar EP-képviselők javasolnak, Franciaország nem lehetne uniós tagállam. Az EP-képviselők közül csak néhányan követelték a két ország csatlakozásának halasztását. Köztük a zöldek egyik képviselője, Danny Cohn Bendit. A Hámos László vezette Magyar Emberi Jogokért Alapítvány (HHRF) tíz kérdésből álló „csomagot” juttatott el a külügyi bizottság tagjaihoz. Ezek a kérdések öt témakörre, a kisebbségi törvényre, a szubszidiaritásra és a kulturális autonómiára, a választási törvény diszkriminatív rendelkezéseire, a magyar nyelvű felsőfokú oktatásra, illetve a restitúcióra vonatkoztak. Kiegyensúlyozottnak tartja Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő a bővítési biztos Romániáról szóló jelentését. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság számára biztosítani kell az önálló államilag finanszírozott magyar egyetemet. /Most Bukarestnek kedvezőtlen a román–bolgár tandem? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./ A romániai magyarságot érintő fontos problémákról intéztek kérdéseket Olli Rehn bővítési biztoshoz európai parlamenti képviselők. Schöpflin György /Fidesz/ EP-képviselő elmondta: a bővítési biztos nem tulajdonított nagy jelentőséget a magyar kisebbséget érintő kérdéseknek, egy részükre nem is válaszolt. A bővítési biztos álláspontja szerint Romániában nincsenek lényeges problémák a kisebbségi jogokat illetően. Schöpflin az állami magyar egyetemet illető kérdésére Rehn azt válaszolta, hogy az egyetem előtti magyar oktatás már megoldott. „A lobbit folytatni kell, eredményeket kell elérni április vége előtt, mert utána nagyon nehéz lesz valamit is elérni az európai fórumoknál” – összegezte a Schöpflin. Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es EP-megfigyelő elmondta, hogy a bővítési biztos álláspontja nyomán meg kell változnia az RMDSZ stratégiájának is. A Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) emberjogi szervezet által jelzett problémás kérdések között szerepel a kisebbségi törvény, a szubszidiaritás kérdése, a magyar nyelvű oktatás és a restitúció. Moldován Árpád Zsolt, a HHRF kolozsvári képviselője kiemelte, fontos ezeket az információs anyagokat eljuttatni az európai képviselőknek, hogy tudatosuljon bennük, vannak kisebbségjogi problémák Romániában. A HHRF tervezi, hogy levélírási kampányt indít. Ebben romániai magyarok írnának leveleket a bővítési biztosnak, kérve, hogy lépjen fel a román hatóságoknál. /Isán István Csongor: Írjunk levelet jogainkért. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./2006. április 7.
Calin Popescu-Tariceanu meglepőnek nevezte Traian Basescu elnök nyilatkozatát, miszerint megbánta, hogy őt nevezte ki miniszterelnöknek. Basescu a tévében kijelentette: „őszintén megbántam a kinevezését.” Az államelnöknek a miniszterelnök és kormány tevékenységére vonatkozó nyilatkozatai „megszokottá váltak”, de most, mikor Románia az Európai Bizottság elismerésének örvend, meglepően hangzanak – nyilatkozta Calin Popescu-Tariceanu. Liberális oldalon az elnök kijelentései felháborodást váltottak ki. /Isán István Csongor: Basescu megbánta, Tariceanu meglepődött. Az államfő szerint a liberális miniszterelnök nem vált partnerévé. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./2006. április 19.
Van egy párt Magyarországon, amelyik nem akarja a politikai hatalmat. Közben a politikai pártok célja éppen a hatalom megszerzése. Hatalom nélkül nincs programvégrehajtás. Dávid Ibolya kimondta, hogy majd a második forduló után – ha olyan az eredmény – még lehet szó tárgyalásokról. Ez mutatja, hogy „MDF-es, nagyon kifinomult hatalommegszerzési praktikákról van szó. Főként, hogy a hatalmat mások szereznék meg nekik (esetleg).” /Isán István Csongor: Nő(i) praktikák. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./2006. április 20.
Április 19-én rendezték meg A kommunizmus pere – az elhalasztott ítélet című konferenciát. A Horia Rusu Alapítvány rendezte megbeszélésen neves kutatók, történészek és volt politikai elítéltek vettek részt. „A bűnösöket elő kell állítani, felelniük kell tetteikért, de hol vannak a főbűnösök?” – tette fel a kérdést Doina Cornea. Traian Basescu elnök kibúvókat keres annak elkerülésére, hogy elítélje a kommunizmust, állította Doina Cornea. Szerinte a kommunizmus legnagyobb vétke, hogy még mindig befolyásolja az emberek gondolkodásmódját, mind az áldozatokét, mind a hóhérokét. Emil Constantinescu volt államfő szerint a Szekuritaté emberei ott vannak a politikai életben, és megakadályoznak minden ilyen irányú kezdeményezést. „Meg kell rendezni a román kommunizmus Nürnbergjét, akkor mondhatjuk, hogy a múltat lezártuk, amikor minden vonatkozásban feltártuk a kommunista diktatúrák részleteit” – jelentette ki Vladimir Tismaneanu politológus, történész, az Elnöki Hivatal által létrehozott a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Bizottság elnöke. A bizottság munkája arra is szolgál, hogy visszaszorítsa a revizionista elemeket. /Isán István Csongor: Ítéletre várva a kommunizmus perében. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./ Emil Constantinescu volt államfő kijelentette a Horia Rusu Alapítvány által szervezett vitán, hogy Románia az egyetlen olyan ország, amelyik „alázatosan” várja a kommunizmus elítélését egy olyan elnök által, aki a nómenklatúra tagja volt és együttműködött a Szekuritátéval. Constantinescu kifejtette, véleménye szerint azok, akik kétségbe vonják Basescu együttműködését a volt Szekuritátéval, semmivel sem különbek, mint maga az elnök, aki bizonyítékokat kér a kommunizmus elítélésére. Úgy értékelte, hogy a bizonyítékok nyilvánvalóak, de nem akarnak beszélni róla. /Constantinescu: Basescu együttműködött a Szekuritátéval. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./